Az otthon zöld füvén
By Varga Judit
Ide már nem ér el a város
Dübörgő nagy zaja.
Madár csiripel a faágon,
Hallatszik a szél sóhaja.
A Nap is szebben ragyog,
Oda fenn az égen.
A távolból rám mosolyog
Égi tündér képében.
A levegő mint a gyümölcs,
Szinte harapni lehet.
Belőle fellélegzik a föld,
S a kertben fákat éltet.
Mint rég kihalt városban,
Itt oly csendes az éj;
S megpihenek e hazában
Az otthon zöld füvén.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
