Ha azt mondom: „Hat nap óta szól a nóta, A vén cigány vagy Nótás kedvű volt az apám” – mindenkinek más jut az eszébe. A fiatalabb korosztály többségének talán nem sokat mondanak ezek a közkedvelt magyar nóták, de a közép és az idősebb korosztályban viszont szép emlékeket idéznek fel. Erre mondják: minden kornak meg van a maga zenéje? Nem tudom, de egyben biztos vagyok: minden zenei stílusnak meg van a maga szépsége és ettől különleges. A zenei piacokon nagyon sok stílus közül válogathatunk a pop zenétől, a mulatós zenén át egészen a klasszikus zenéig mégis egyetlen műfajt hiányolok: a jó magyar nótát.
A magyar nóta nem csak egy zenei műfaj a sok közül, én úgy vélem, kultúránk szerves része, és ami a legfontosabb: nemzeti kincs.
Egy olyan nemzeti kincs, amit őriznünk, ápolnunk kell ahhoz, hogy a gyerekeink és unokáink még nagyon sokáig élvezhessék, megtalálják örömüket a nóták szépségében. Sajnos az elmúlt években a televízióban illetve a rádióban sorra szűntek meg a magyar nótával foglalkozó, magyar nótát sugárzó műsorok. Megfosztva ezzel nézők ezreit (és talán lehet, hogy keveset is mondtam) kedvenc vagy egyetlen kedves elfoglaltságuktól. Napvilágot láttak helyette valóság illetve kibeszélő show-k, amik gondolom lekötötték a nótakedvelő és tisztelő emberek figyelmét, ha mást nem legalább a kereskedelmi csatornák jól kitömhették zsebüket, a kiváló nótaénekesek, művészek pedig elgondolkodhattak azon, hogy lassan lehúzhatják a rolót…
Továbbra is egy olyan nemzeti kincsről beszélünk, amit mára már sajnos kihaló félben lévő műfajnak hívnak. Az emberek egy részének állítása szerint nincs is rá igény. Napvilágot látott az a verzió is, miszerint ez az (elnézést a megnevezésért) öregek kedvelt műfaja és csak ők szeretik, hallgatják napjainkban még, a magyar nótát – mindez tévhit! Engedelmükkel, mint az Él a nóta szerkesztője megcáfolnám most ország, világ előtt ezeket a kijelentéseket. Az Él a nóta már lassan 2 éves fennállása óta a következő visszajelzéseket kaptam, ezekből idéznénk néhányat illetve osztanék meg Önökkel:
"Én ilyen zenén nőttem fel, pedig csak 38-vagyok!"
„Nagyon tetszik az oldal! Én is megszállott magyar nóta hallgató (és éneklő) vagyok (25 évesen...)”
„Én 14 éves vagyok, de biztosan visszatérő vendég leszek itt. Rendszeresen járok népdaléneklő versenyekre, és nagyon szeretem ezt a témát. Éljen a nóta!”
„Kedves Judit!
Bár én csak a 20 éves korosztályt képviselem, mégis a hazaszeretet, és a jó magyar nóta egy jó bor, és egy jó ebéd tudja legjobban fűszerezni és visszahozni a régebbi szebb világ élményét az életembe...”
„Csókolom Judit néni! Nagyon szép az oldal! Nekem 11 éves korom ellenére nagyon tetszenek ezek a dalok! Ügyes tetszik lenni!”
„Szia Judit! Bármennyire is furcsa, fiatal korom ellenére, nagyon szeretem a magyar nótát…”
Én úgy vélem a fenti sorok önmagukért beszélnek ezért nem is szeretnék hozzá hosszas kommentet fűzni. Ez egy írásos bizonyíték (megtekinthető) arra miszerint a magyar nóta nem csak az idős emberek kedvelt zenei műfaja bizony képviselteti magát a fiatal illetve fiatalabb korosztály is.
Cikkemmel mindössze arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy van volt és lesz egy zenei műfaj, egy olyan nemzeti kincs minden jóérzésű magyar ember szívében, amit idők végezetéig ápolni és őrizni kell, hiszen olyan maradandó értékeket képvisel, ami ÖRÖK és PÓTOLHATATLAN számunkra…
AJÁNLOM AZ OLDALT
